Bácsi Bernát

6 éves koromban ismerkedtem meg a sportággal Mezőberényben. 11 évesen családommal Hódmezővásárhelyre költöztünk, ahol a Főiskola SE NB2-es asztalitenisz szakosztályában versenyeztem. Egészségügyi okok miatt (csontvelő transzplantáció) jó pár évet kellett sajnos kihagynom. Szerettem volna gyerekekkel foglalkozni ezért először segédedzői, később pedig felsőfokú szakedzői képesítést szereztem. 2012-ben a Hódmezővásárhelyi Asztalitenisz Sport Egyesület edzőjeként kerültem ismét a sportág közelébe. 2018 óta az ATSK Szeged edzői team tagjaként igyekszem segíteni az utánpótlás korú, valamint a fogyatékkal élő versenyzők felkészülését. 2019. óta a Magyar Szervátültetett Válogatott asztaliteniszezője vagyok. Szeretném, hogy egyszer egy transzplantált világjáték dobogója legfelső fokán állhassak, ill. hogy segítsek az ide járó gyermekek céljainak, álmainak megvalósításában.

Béres Sándor 

Gyulán kezdtem asztaliteniszezni 13 évesen, ifiként megyei csapatbajnokságot nyertünk, majd több éven át szerepeltem eredményesen NB 3 osztályban. A főiskola, majd katonaság után is a gyulai csapatot erősítettem, ahol feljutottunk NB 2-be, ahol évtizedeken keresztül szerepeltem, mellette a megyei szövetség elnökségi tagja is voltam. Ezt követően Mezőberényben szerepeltem az NB 3-as bajnokcsapatban, feljutásunk után pedig az NB 2-ben. Munkám révén Szegedre költöztünk családommal, és örömmel igazoltam az ATSK csapatához. Ma már leginkább egészségmegőrzés a célom, mindemellett korosztályos versenyeken több országos bajnoki címet szereztem. Amellett, hogy eredményeimre büszke lehetek, fontos, hogy milyen sok értékes sportbaráti kapcsolatra tettem szert, illetve ennek a fantasztikus sportnak köszönhetően egészségileg is jól érzem magam.

Erdélyi Laura

Erdélyi Laura vagyok, 49 éves, a szép Tisza menti vajdasági Zentán születtem.
1990 óta élek Szegeden. Családom: lányom Blanka, aki szintén asztaliteniszezik. A civil életben fogtechnikus vagyok.
8 évesen kezdtem pingpongozni, az akkori nevelőedzőm Szekeres Józsi bácsi volt, aki megtanított bennünket az asztalitenisz szeretetére, és a sportág iránti alázatra.
Szegedre költözésem után a pingpong sajnos elmaradt, de ezt a sportot abbahagyni nem lehet csak szüneteltetni, így 25 év után ismét asztalhoz álltam.
Elvittem magammal Blankát is a terembe, és azóta is  rendületlenül űzzük ezt a gyönyörű sportágat.
Igyekszek tőlem telhetően a család és a munka mellett minél több időt fordítani az asztaliteniszre. Pontosan ezért megtisztelő számomra, hogy a női NB1 es csapat tagja lehetek, és azé a kiváló közösségé ahol elfogadnak, edzhetek, és sok-sok embert a barátomnak mondhatok, akiket nem ismerhettem volna meg, ha nincs a pingpong.

Gergely Péter Tivadar 

 8 és 12 éves korom között az ATSK SZEGED utánpótlás csoportjában tanultam az asztalitenisz alapjait. Ezek után úgy véltem hiányzik valami a játékomból és elmentem megkeresni más sportágak kipróbálásával. 16 évig más művészeti ágakból gyűjtöttem tapasztalatokat, addig nem is fogtam ütőt a kezembe. 2018-ban azonban eljött az idő, hogy folytassam tovább a gyerekkoromban elkezdett munkát az asztalitenisz sportban, újra itt az ATSK-ban. Feladatomnak, mondhatni küldetésemnek tartom, hogy az utánpótlást erősítő fiataloknak átadhassam a tapasztalataimat.

Iván Zoltán (feltöltés alatt)

Krizsán László

Tíz évesen, egy családi nyaraláson tetszett meg ez a sportág, ennek hatására, 2011. szeptemberében vettem részt az első asztalitenisz edzésemen. Nagyjából egy évvel később elvittek egy területi versenyre, ahol a versenyzés is megtetszett. 2017 júniusáig rendszeresen indultam kisebb-nagyobb versenyeken, játszottam csapatbajnoki mérkőzéseken. Ezt követően kipróbáltam egy másik sportot. Tavaly nyáron tértem vissza a pingponghoz. Eredményeim: – Orsz. Újonc CSB 3. hely (2014) – Orsz. Serdülő CSB 3.hely (2016) -Bükfürdő, Országos serdülő páros 3.hely (2016) – Nyírbátor, Serdülő top24 10.hely (2016) – Karcag, Kelet – Magyarország Területi ifi páros 2.hely (2017) – Gödöllő, Kelet – Magyarország Területi ifi egyéni 3.hely (2017) – Budapest, Országos ranglista verseny ifi egyéni 10. hely (2017)

Márki Róbert

Szegeden születtem, az asztalitenisz sporttal az ATSK-ban ismerkedtem meg első osztályos koromban. 1999 óta vagyok igazolt versenyző. Jelenleg NB-II-ben játszom, de több éven keresztül voltam tagja az ATSK Szeged NB-I-es csapatának. Voltam korosztályos válogatott kerettag, tagja voltam a 2002-ben Magyar Bajnoki címet szerző újonc csapatnak. Egyéniben sikerült néhányszép eredményt elérni nemzetközi szinten is, többek között a Molnár János Nemzetközi versenyen elért 3. hely, a ceglédi SATELIT versenyen elért 2. hely, a Namur-ben (Belgium) elért 7. hely, és a Belgrádban elért 3. hely amit megemlítenék. Csapatban és egyéniben is voltak még hazai eredményeim, a legjobb ranglista helyezésem az 5. hely volt újonc korosztályban. Jelenleg Pesten élek és dolgozok, de mindig szívesen jövök haza Szegedre, és természetesen továbbra is az ATSK csapatban játszom, ezzel is segítve a fiatalokat a fejlődésben.

Nagy László

Szőcs Tamás (feltöltés alatt)

Tubak Dániel

Tubak Dániel vagyok, és 9 évesen találkoztam először az asztalitenisszel, ugyanis a nagynéném és a bátyám előszeretettel játszottak a garázsunk előtt. Rögtön megtetszett a játék, ezért elhatároztam, hogy szeretnék eljutni egy igazi pingpong edzésre. Erre 5. osztályban került sor az ATSK-ban, és azóta is „itt ragadtam”. Két eredményemre vagyok különösképpen büszke: a 2016-os Bükön rendezett serdülő ranglistaversenyen párosban a legjobb 4 közé jutottunk úgy, hogy a mostmár extraligát játszó Huzsvár Erik-Ócsai Máté párost győztük le Krizsán Lacival 3-0-ra. A másik pedig egy 2017-es területi ranglistaversenyen egyéniben elért 2. hely, ahol már a legjobb 4-be jutásért is egy nálam előrébb rangsorolt játékost vertem meg úgy, hogy a megelőző meccseinket szinte mindig ő nyerte.